A címnek muszály ütnie, hiszen ha unalmas soha senki nem olvassa el. Több annál. Szeretném pár teljesen nyilvánvaló dologra felhívni a figyelmeteket. és talán épp a hihetetlen nyilvánvalósága miatt, sosem foglalkozunk vele. Elsőként is arról szólnék, hogyan lehet elkerülni a sérülét, vagy legalábbis miként lehet lecsükkenteni a lehetőségét annak, hogy kivond magad hosszabb időre a forgalomól. Másodsorban pedig az is előfordulhat, hogy megtsnulod azt, hogyan lehet egy mozgást, ágyba fekve gyakorolni. Tudatosság. Ez itt a kulcsszó. Nagyjából ennyi a történet, és ennek a finomított varióciái. Vannak, akik úgy születnek (kevesen), hogy ez a tulajdonság személyiségi része, de legtöbbünknek ezt meg kell tanulni. És sokkal jobb módszer, mint fájdalmas tapasztalatok árán.... A sérülés elkerülésének a legegyszerűbb módja, és talán a legtisztább útja, ha félkészíted magadat rá. Egyszerűen tudatába kerülsz a kockázatnak , a mozgásnak, és a hibázásból fakadó veszélynek, azáltal, hogy betuszkolod a gondolataid közé az esést, a reccsenést és a fájdalmat - elég, ha vizuálálisan lepörgeted az agyadban. Nem, ez nem azt jelenti, hogy ezentúl parázva gyakorolsz. Erről szó sincs! Nem félelmet akarok beléd ültetni, hanem megmutatni az agynak az elkerülendő utat. Lehet, hogy a hited nem fogja az adást, de a tested többi része igen. A végzetes pillanatban a felkészített idegrendszer hatékonyabban fog reagálni! Ugyanúgy fogod gyakorolni az új trükköket csak a kalkulált sérülés tudata, beépül a mozgásodba, és mindenféle hókusz-pókusz nélkül  tudatossá tesz. Ez egy technika, ami mindenkinél egyedi lehet. Igazság szerint azáltal, hogy számítasba veszed azt a dolgot is, az elméd sokkal körültekintőbben fogja irányítania koncentrácíót, a finommozgást, és a vészhelyzetek kezelését is. De ha valaki imádja a fehérköpönyes ápoló néniket, az menjen a saját feje után. A másik nem annyira közismert dolog, amit említettem, az bizonyos autogén tréning. Klassz a neve, de ez sem a bölcsek köve, ha jól belegondolunk (tudatosság). Szóval trükkatnulás az agyadban az ágyaban. Ha todod mi az a meditáció, ne is olvassd tovább a cikket. De ha még ujdonság a dolog, akkor figyu: Általában reggel felkeléskor, vagy este elalvás előtt a legnyugisabb a helyzet körülötted. Fekszel, és nem szól a zene, senki sem mászik éppen rád - magyarul tök nyugi van. A módszer lényege abban rejlik, hogy teljesen lazult, és mégis koncentrált állapotban vizuálisan az agyadban lepörgeted azt a mozgássort, amire szükséged van. Miközben fekszel és megpróbálsz teljesen kikapcsolni, be kell hívni (húzni) a fejedeb azt a helyszínt, ahol a verseny lesz, vagy gyakorolni szoktál. Teljesen mindegy, hogy koris, vagy bringás vagy. Fiú, vagy lány. Egy trükköt gyakorolsz, vagy DH pályát. AZ a fontos, hogy a kiválasztott mozgást rontás nélkül minimum 3-szor, de leginkább 7-szer ismételd el. Lehet úgy, hogy kivűlről látod magadat, de az is működhet, hogy belülről irányítrod a mozgást. Léyneg az, hogy lassítva, folyamatosan, hiba nélkül ismételd és vésd be az agyadba azt a mozgást, amira a legnagyobb szükséged van. Ha elrontod, újra kell kezdeni, az elejéről és újabb 3, illetve 7 sikeres gyakorlat után fejzheted be. Nehogy rosszat véssél be az agyadba! Előre szólok: Nem annyira könnyű lepörgetni ezeket hiba nélkül! De ha belegondolsz, hogy mennyivel többet tudsz gyaksizni, és menynivel gyorsabb lesz a fejlődésed, akkor azt hiszem minden bizonnyal egyértelmű, hogy megéri a dolog! Szóval - tudatosság. Ez az alfája és omegája az egésznek, hiszen először minden a fejben ölt alakot, képet, cak utána következik a gyakorlati fázis! Tehát, tessék agyalni!